Óvodás korban a foglalkozások elsősorban mesével, drámajátékkal, dalokkal fűszerezett mozgást jelent. A gyermekek szívesen játszanak és mozognak egyszerre így észrevétlenül sajátítják el a jógázás örömét, tanulják meg az állatok utánzásával a jóga ászanákat. A mozgásos játékok cselekvő jellege miatt, társakkal együtt végezve növeli az aktivitást. Oldja a gyermekek gátlásait, erősíti az önbizalmat, magabiztos, bátor, segítőkész, együttműködő, fegyelmezett és önállóságra törekvővé vállnak. Ha a mozgásfejlesztést játékokba ágyazzuk, akkor sokkal élményszerűbbé válik a tanulás. Mivel a gyermekek szívesen bújnak valamelyik állat bőrébe, így könnyen részesei lesznek az utazás alapú játéknak.

 

Minél fiatalabb korban kezdenek el megismerkedni a jóga ászanákkal annál természetesebben építik be a játékba a gyermekek. A játékos elemekkel átszőt gyakorlatok végzésével megtanulják az ászanákon kívül a helyes légzést-, testtartást, és azt, hogy hogyan kell lazítani (relaxálni).

A jóga nagyon jó hatással van a gyermekek készségeinek, képeségeinek fejlesztésére is (pl. mozgás, testséma, percepció, figyelem, memória, gondolkodás). Ezen túlmenően erősödik a gyermekek immunrendszere, szervezete, s növekszik a vitalitásuk. 

​

Az óvodáskor a természetes hely-és helyzetváltoztató és finommotoros mozgások tanulásának, a készséges fejlesztésének, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

​

Segít abban is, hogy kiegyensúlyozott, egészséges, boldog életet tudjanak élni.